Általános tudnivalók

kutyákról gazdiknak

Kutyák táplálása

Általában:

Egy állatnak akkor jó a táplálása, ha az adott táplálék, mozgásigény, tartáskörülmények mellett az állat egészséges, vidám, mozgékony, szőre fényes. Nagyon fontos visszajelzés az állat által ürített bélsár; formált közepes mennyiségű széklet esetén a táplálék megfelelő.

Konkrétan:

1. táppal

A jó minőségű, hús alapú, szójafehérjét nem tartalmazó tápok általában nem olcsók, de a feltüntetett beltartalmi értékek a valóságot tükrözik, ennek megfelelően általában sokkal kevesebb mennyiségre van szükség, mint más tápokból. Fő szabály: mindig a kornak és testméretnek megfelelő tápot kell választani.
Jól reklámozott, szójafehérjéket is tartalmazó, kereskedelemben leggyakrabban előforduló tápok esetében a kutya egyedi érzékenysége határozza meg, hogy megfelelőek-e. Vannak ugyanis olyan állatok (és emberek is), akiknek nincsen meg a szójafehérjék bontásához szükséges enzimei, ezért hasmenést okoz számukra az ilyen étel. Más egyedeknek megfelelő az ilyen táp is, bár mennyiségileg általában több kell belőlük, de olcsóbbak, mint az előző kategóriában jelzettek.
Bizonyos áruházak saját termékként aposztrofált tápjai a legolcsóbbak, feltételezhetően a beltartalmi értékeik ennek megfelelően alakulnak. Én nem ajánlom ezt a csoportot.

2. házi koszttal

Nem tudományos, de nagyon jól működik, az állatok általában kedvelik, lényege a változatosság. Csak hús etetése esetén nagyon sok a fehérjebevitel, ez rosszul emésztődik, gyakran keletkeznek kellemetlen bélgázok, jellegzetes szájszag, ezért mindig törekedjünk a hús mellett egyéb kiegészítők (rizs, tészta, zöldségfélék) adására is. Általános kérdés, hogy csontot lehet-e adni? Kölyökkutyáknak inkább ne, mert a tejfogakkal nem tudják megrágni megfelelően, ezért egyben nyelik le (pl. csirkenyak) és bélelzáródás alakulhat ki. Ilyenkor olyan csontot adjunk csak, amit nem tud megenni (nagy sertés, marha lábszár), de szívesen rágcsálja, ezzel erősíti az állkapcsát, a fogait, és mechanikusan tisztulnak is a fogak. Házi koszt esetén ügyeljünk, hogy a kölyökkutyáknak ne legyen túl zsíros az étrendje. Inkább többször keveset adjunk. (2-4 hónapos koráig napi 4-szer, később napi kétszer, majd egy éves korára el lehet érni a napi egy etetést.)
Romlott, fagyott ételt ne adjunk a kutyának! A nyers húskészítményeket ajánlott legalább gyors hőkezelni (forró vízben pár percig) vagy megfőzni.

Ajánlott megelőző gyógykezelések

Ha kutya került a családba, minden esetben a legelső teendő az állat féreghajtása. Én akkor is ajánlom, ha a származási helyen már kapott féreghajtót az állat, hiszen az a biztos, amit látunk, gyakorlatilag bajt nem tudunk csinálni vele, viszont az egész vakcinázás hatékonyságát veszélyeztetjük, ha férges a kedvencünk, nem is beszélve arról, hogy a gazdi számára is potenciális veszélyt jelent a férgesség.
A féreghajtó mindig az állat testtömegének megfelelő legyen, kisebb állatoknál paszta célszerű, nagyobbaknál általában 1 tabl. / 10 kg adagban valamelyik széles spektrumú tablettából.
Ha a féreghajtás után féreg ízek, spagetti szerű hosszú szálak, vagy uborkamag szerű féregpeték ürülnek, akkor a féreghajtást két hét múlva meg kell ismételni. A féreghajtók nem hosszú hatású készítmények, ezért a környezet terheltségének függvényében visszafertőződés lehet. A veszettség elleni védőoltáskor kötelező évente egyszer a féreghajtás, de legalább fél évente ajánlott. Ha kisgyermek van, vagy igen szoros kapcsolatban állunk a kutyával (puszilgatás) én negyed évente ajánlom a féreghajtók alkalmazását.

Vakcinázás:

Fontos tisztázni a kutya hátterét. Amennyiben jól vakcinázott állományból származik, 8 hetes koráig az anyai ellenanyagok védik a kölyköket. Ha nem ismert a háttér, vagy kifejezetten érzéken fajtáról van szó (Rottweiler kölyök igen gyenge immunrendszerű), 6 hetesen lehet elkezdeni a védőoltásokat.
Az oltások között minimum két hétnek kell eltelnie. A kölyökkutyák számára a legveszélyesebb betegség talán a Parvovírusos bélgyulladás. Jellegzetes tünetei a hányás és a kifejezetten bűzös véres hasmenés. A kis szervezet a rendkívüli folyadékvesztést általában nem tudja tolerálni, nagy az elhullási arány még állatorvosi gyógykezelés mellett is. Ennek megelőzésére elsőként a vakcinázási programban a Parvovírusos bélgyulladás elleni vakcinát használjuk.
Két hét múlva egy kombinált vakcina alkalmazása ajánlott, ami 5 veszélyes betegség elleni komponenst tartalmaz: szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirozis, parainfluenza és a parvovírus .
Mindkét vakcinát ismételni kell a megfelelő alap immunitás elérése érdekében. Nagyon fontos, hogy a második kombinált oltást a kutya 3 hónapos kora után kapja. A fenti vakcinák az állat saját védekező rendszerét aktiválják, tehát nem közvetlenül védenek a fertőző betegségek ellen, hanem a szervezetet késztetik ellenanyag termelésére. Ezért fontos szem előtt tartani, hogy a vakcina beadása után el kell telni kb. 2 hétnek, hogy a védettség kialakuljon. Fentiek értelmében a 4. oltás után 2 héttel tekinthető az állat védettnek a felsorolt 5 betegséggel szemben. Lehetőség szerint eddig az állatot védetten kell tartani, nem szabad kutyák által gyakran látogatott helyekre vinni (kutyafuttató).
Az állat életére általában nem veszélyes betegség a Coronavírusos hasmenés, illetve gombás megbetegedések ellen is létezik vakcina.
Az alapvakcinázás után évente emlékeztető oltásban kell az állatokat részesíteni. Felnőtt korban (egy éves kor felett) alkalmazható olyan vakcina, ami egyben tartalmazza a kombinált oltás és a veszettség elleni komponenst is.
3 hónapos kor felett kötelező a sorba növő ebek veszettség elleni védőoltása. Az első veszettség elleni oltást 6 hónapon belül meg kell ismételni, utána évente egyszer kell ismételni.

Összefoglalva:

6. hét: Parvovírusos bélgyulladás elleni vakcina
8. hét: Kombinált oltás
10. hét: Parvovírusos bélgyulladás elleni vakcina
12. hét: Kombinált oltás
14. hét: Veszettség elleni oltás
16. hét: Veszettség elleni oltás
A 14. heti oltáshoz képest egy év múlva:
Kombinált+veszettség elleni oltás, ami évente egyszer ismételendő.

Külső élősködők

Kullancs

Zala megyében rendkívül sok kullancs van. A kullancsok többféle betegséget terjesztenek. Talán legismertebb az agyhártyagyulladás, ami viszont kutyákban ritkán fordul elő. Nagyobb veszélyt jelent az embereket is megbetegítő Lyme kór, ami hosszú lappangási idő után jelentkező izületi gyulladásokban, körülírt bőrpírral jelentkező, gyógyszeresen kezelhető betegség.
A legnagyobb veszély a kutyákra a kullancsok által terjesztett egysejtű parazita a Babesia Canis. Ez a kórokozó a kullancs vérszívásakor kerül be a kutya vérpályájába és a vörösvértesteket károsítja. A szétrobbanó vörösvértestektől próbál a szervezet megszabadulni, de néhány nap alatt a kutya mája, veséje károsodik, az állat besárgul, összeomlik a szervezet. Van ellenszere a betegségnek, a gyógykezelés eredményessége attól függ, mennyi idő telik el a fertőződéstől a beavatkozás megkezdéséig. Ha időben észleljük a bajt, néhány szuri beadása után másnapra az állatnak semmi baja sincs, ha későn kezdünk beavatkozni, a másodlagos máj- és vesekárosodás terápiája (intenzív infúziós terápia) gyógykezelés mellett is kétséges. Fontos tehát, hogy ha kullancs volt az állatban, vagy olyan helyen sétáltattuk, ahol kullancs előfordulhat, és utána 2 napon belül bágyadt az állat, azonnal forduljunk állatorvoshoz. A betegség magas 40 Celsius fok feletti lázzal, jellegzetesen sötét, kávészerű vizelettel, később besárgult nyálkahártyákkal jelentkezik.
Mindhárom betegség megelőzhető, ha megvédjük állatainkat attól, hogy a kullancsok vért szívjanak róluk. Erre háromféle megelőzési mód alkalmazható:
1. Rövid hatású fürösztő, vagy porzó szerek. Viszonylag olcsók, de a hatástartamuk miatt gyakran (hetente) kell alkalmazni őket, alkalmazásuk munkaigényes.
2. Spot-on (rácsöppentős) készítmények. Használatuk kényelmes, szagtalan. Általában egy hónapig védenek kullancs ellen, bolha ellen némelyik kissé hosszabban is hat.
3. Jó minőségű nyakörvek. 5-7 hónapig védenek bolha és kullancs ellen is. Havi költségre lebontva ezek olcsóbbak, mint a spot-on készítmények, de jellegzetes szaguk miatt van, aki nem szereti ezeket használni. Figyelembe kell azt is venni, hogy ha a kutya vadászni jár, erdőben sétál, bokrokon felakadhat, elveszti, stb.

Bolha

Nem olyan veszélyes, mint a kullancs, viszont még gyakrabban fordul elő. Kellemetlen csípéseiken kívül allergiás bőrgyulladást is okozhatnak viszonylag gyakran. Ez jellegzetesen a faroktő környékén alakul ki, nedvező, piros folt formájában, amit az állat gyakran rág, ezért szőrtelenné válik. Megelőzésre célszerű olyan készítményt használni, ami a kullanccsal együtt a bolhákat is távol tartja. (lsd. Előző fejezet)